Az emberek és a négylábú kedvenceink mozgásszervrendszere jobban hasonlít egymásra, mint gondolnánk, így a fájdalomra adott válaszunk is. A fájdalom megjelenése (a kiváltó októl függetlenül) fokozott szimpatikus idegrendszeri aktivitással és a szervezetünk stressz reakciójával jár. Kezdetben az érintett területen fokozott izomtónus (feszes izmok) és romló vérkeringés jelentkezik, így például a káros salakanyagok elszállítása is zavart szenved. Később a krónikussá váló fájdalom már az egész szervezetünkre kifejti a negatív hatásait mind fizikálisan, mind mentálisan. A hosszantartó fájdalom fokozott stresszhez, ingerültséghez, depresszióhoz vezet. A kutyáknál és más társállatainknál is megfigyelhetjük, hogy egy elhúzódó betegség, sérülés vagy fájdalom hogyan változtathatja meg a viselkedésüket: nem szívesen játszanak vagy mozognak, étvágytalanok, kedvetlenné esetleg agresszívvé válnak. A fájdalomra válaszként adott izomfeszülés tovább növeli annak intenzitását. Gondoljunk bele, hogyha reggelre elalusszuk a nyakunkat, azt utána még napokig érezzük és az izmok kilazítása mennyit tud segít ebben.
A fájdalmas területeket, ízületeket elkezdjük kímélni: ha egy ízületet vagy akár egy teljes végtagot nem használunk megfelelően az izmok rugalmassága megváltozik, az izomegyensúly megbomlik, az izomtömeg fokozatosan csökkeni fog, leépül. Az ízületekben nem fog termelődni elegendő ízületi folyadék, ami az egészséges ízületi porcokhoz szükséges, beszűkülnek az ízületi mozgások. Ez eleinte csak az érintett terület, később viszont az egész mozgásszervrendszer funkciózavarához vezet. Miért van ez így? A mozgásunk (kutyáé és emberé egyaránt) összetett, egymásra épülő elemek sorozatából áll: ha egy rész megsérül és nem működik megfelelően, az kihat az egész testünk mozgására. Nézzünk rá példát!
A gerinc egy pontján jelentkező fájdalom miatt az érintett területet kímélni kezdjük, nem fog úgy részt venni a napi mozgásokban, ahogy arra szükség lenne. Ez ahhoz vezet, hogy más még ép, egészséges gerincszakaszok és ízületek (pl. csípő, váll stb) fogják ezt kompenzálni (helyettesíteni). Egy ideig ez megoldás lehet, de hosszabb távon ezek a területek túlterhelődnek, fájdalmássá válnak. A kiindulási problémától tehát távol jelenhetnek meg ízületi-, izom-, vagy íngyulladások, degeneratív elváltozások (ízületi kopások) a fokozott terhelés miatt!
Nagyon fontos lenne IDŐBEN beavatkozni ebbe a körfolyamatba, hogy ezeket a következményeket elkerüljük! Ha bármilyen fájdalomra utaló jelet veszünk észre kedvencünknél (valamelyik végtag kímélését, sántítást, fej lógatását, hát púposítását stb.) minél előbb forduljunk állatorvoshoz! Ne felejtsük el azt sem, hogy sokszor a fájdalom egyetlen tünete a viselkedés megváltozása!
A fájdalom kezelésére a kiváltó okoktól függően ma már szerencsére sokféle lehetőségünk van. A konzervatív terápiák közül szóba jöhet fájdalom-, és gyulladáscsökkentő gyógyszerek adása, fizio-, és fizikoterápia, gyógytorna, de bizonyos esetek műtéti kezelést is szükségessé tehetnek. Bármelyik megoldásra is kerüljön sor, a lényeg az, hogy a fájdalom-kört meg tudjuk szakítani, elkerülve a későbbi szövődményeket és a lehető legjobb életminőséget biztosítva társállatainknak.
